muSeo / Dalszövegek

Kirekesztve

Magyar eredeti

Szélesen, telten hasít belém az érzés, Melytől más vagyok, mint bárki, Más világ, más gondolat, különbözés, Érezhet így akárki, akárki. Többen talán könnyebben viselnék, De mindig csak egy embert ér. Mintha elvesznék, Egy folyosó mely véget nem ér. Ilyenkor nem önmagad vagy, Buta, számító kis bábu, És sehol egy ember nem akad, Ki neked hirtelen kitárul. Messze néző, kikerülő pillantások, Már nem csak szerencsétlen vagyok, Törni, zúzni akarok, S közben lassú léptekkel eloldalgok. Szerző: Magyari Ákos