Magyar eredeti
Hirtelen tör rám az érzés a csendben,
Nyomasztó ez az önpusztító magány a szívemben.
Süket, Őrült halál,
Kínzó, pusztító ez a magyány.
Közösülés, menekülés,
Állati remegés,
Reménykedés, elmélkedés,
Önfacsaró emberiség.
Megpróbálhatok mindent,
Eladhatom a testemet,
De nem válthatom ki
A lelkemet, a lelekemet.
Magányosság, óvatosság,
Menthetetlen bezárultság,
Öngyilkosság, öngyilkosság
Kiválasztom a halál útját.
De mit tehetk magányosan kedves,
Állat vagyok, nem kérhetem hogy szeress!
Szerző: Magyari Ákos
