muSeo / Dainų tekstai

Illúziók nélkül

Vertimas

Prasmę perteikiantis vertimas, ne oficialus tekstas kita kalba.

Viskas jau pasikeitė, Tad beprasmiška man viltis. Niekas nebebus taip pat, Viską apžėlė[?] piktžolės. Viską užkloja žalia pabaisa, Vešliai ir sparčiai rangosi. Tarp jo vijoklių, regis, matau Savo pražuvusį žmogiškumą. Žydi meilė, Audringa ir negailestinga, Smulkmeniškų[?] jausmų[?] pakylėti Įsivaizduojame esą danguje. Štai kur atėjome, mieloji, Todėl prašau, mylėk mane.. Naktį Mėnulis apstulbęs žvelgia žemyn Į šlykščią, ištvirkusią Žemę, Kokia ši purvina gauja, Kuriai jis kasdien dovanoja šviesą. Autorius[?]: Magyari Ákos

Vengriškas originalas

Megváltozott már minden, Felesleges hát remélnem. Semmi nem lesz már ugyanaz, Mindent ben?tt a gaz. Ellep mindent a zöld szörnyeteg, Buján, gyorsan tekereg. Indái közt látni vélem Odaveszett emberségem. Virágzík a szerelem, Mely heves és kegyetlen, Kisszer? érzésekt?l feldobva Képzeljük magunkat a mennyországba. Idejutottunk hát kedves, Ezért kérlek, hogy szeress.. Éjjel a Hold döbbenten néz le, A gusztustalan, feslett Földre, Milyen ez a mocskos horda, Kiknek fényt ad napról-napra. Szerz?: Magyari Ákos