Hazafelé jövök tõled,
Most szereztem meg a szíved,
Enyém vagy már kedvesem,
Könnyûnek érzem a testem.
De ez nem a szerelem hatalma,
Hanem a jól végzett munka.
Élvezem a helyzetem,
Aztán gyorsan mondok nemet.
Azt hiszed, hogy szeretlek,
Már látom a könnyeidet,
De ne fessük az ördögöt a falra,
Hagyjuk holnapra,
Már attól is felizgulok,
Hogy milyen lesz az arcod,
Ha megtudod,
Hogy más nõvel futok.
Ki lesz a következõ,
Nem, nem vagyok önzõ,
Mert egyszerre csak egy nõ,
Még semmire sincs késõ.
Így jársz Te is kis ostoba,
Most otthon álmodozol magadban,
De majd még visszasírod
Ezt az idilli állapotot.
Szerzõ: Magyari Ákos |
